Stolcz Ádám

Becsapódás

Stolcz Ádám verseivel először videóüzenetben találkoztam, korunk műfaja. Robbanékony alkatnak tűnt, aki mondja bele egyenesen az arcunkba. Szakítólíra, be- és kirobbanó; hatékonyan sulykolt érvekkel alátámasztva, miért nem létezhet a beszélő és partnere közös fedél alatt („Én vagyok a férfi... / aki kitöri a nyakad, / ha a fejedet elcsavarja”). Pofonok és rúgások, gyermeki elgyöngülések, s a jó öreg spleen: „Tátogok és rosszkedvembe / belefeketednek az utcai macskák”. Netán egyfajta üvöltésterápia ez? Szóbeli agresszió? Azért csinálja, hogy a végén bocsánatot kérhessen az egészért? Lehet-e újdonságot hozni a problémahalmozó, párkapcsolati lírába? („De én, az álmatlanság, / rajtad tartom a tagolt légy-szemem, / ezt a beépített diszkógömböt.”) Ez a kataklizmaköltészet a maszkulin erő­beszéd paródiája? Is? Érdemes-e bevetni má­sik csatatéren? Netán túsztárgyalásra is alkal­mas? S hogyan fogadják majd gender-szempontból a kedves nőtársak? És mit jelent Stolcz versbeszéde a társadalomra nézve, provokatív simogatást vagy finom fenyegetést? Ezekre a kérdésekre te találd meg a választ, olvasó.

Térey János

Sorozat: FISZ Könyvek, Apokrif Könyvek

1600 Ft

78 oldal

ISBN: 978-963-7043-89-5